Magamról

Saját fotó
Kedves olvasó, ha erre jársz, tudd, hogy minden sort és fotót az életigenlés alkotott, hogy mindig van remény, merj váltani, akár munkát, országot, párt. Ne félj, magadnak mindig ott maradsz Te. Sose vagy egyedül, mindig van kiben bíznod. Akkor meg mi baj történhet. Utazz, szeress, egyél jókat,igyál finom italokat, aztán a többi jön magától.

2017. február 20., hétfő

A Manner nápolyi története


Megint egy merj nagyot álmodni bejegyzés következik.Arról, amikor egy gondolatból, egy kis vállalkozásból világhódítóvá válik egy termék.
Ki tudja, talán a következőt éppen Te alkotod majd meg.
Josep Manner csak 25 éves volt, amikor 1890 március elsején megnyitotta a kis manufaktúráját és csokoládékat, cukorkákat, kakaóval bevont édességeket kezdett készíteni.
 1898 emlékezetes éve volt, mert ekkor alkotta meg a Neapolitan wafer No, 239- et, Az íz és a méret azóta is a régi. 49x17x17. Csak a név változott Manner Neapolitaner-re.

 Az volt Manner víziója, hogy a csokoládét elérhetővé kell tenni mindenki számára. Így elkezdett saját csokoládémasszát készíteni az édességeihez, mert a készen kaphatók drágák és nem a legjobbak voltak.

A minőségből viszont nem engedett így a mogyorós nápolyihoz a mogyorót egyenesen Nápolyból hozatta. Innen kapta a nevét a vékony ostyaszeletek között csokis-mogyorókrémmel készült édesség. A nápolyi gyorsan a vásárlók kedvence lett. A rózsaszín csomagolás Josep gyerekkorát idézte. Valahogy az ragadt meg a fejében, hogy az ajándék csomagoló papír csak rózsaszín lehet. A logóban szereplő katedrálisnak is egyszerű és nagyszerű a magyarázata. Az első üzletüket a Stephansdom mellett nyitották és így könnyen odatalalhattak a vásárlók. Persze az a vélemény is elég találó, hogy egy katedrális oltalmában csak jól mehet egy vállalkozás. Ami jogosnak bizonyult, mert a cég átvészelte a két világháborút is, 1960-at írtunk, amikor elkezdett dolgozni a csomagoló gép, amivel szép kis aluminium csomagolás került a nápolyikra.
A Manner-nél már mindenféle édesség kapható. Csomagos falatnyi nápolyik, táblás csokoládék, babapiskóta, apró mézeskalácsok tölve, vagy csokival bevonva. Az üzleteik gyönyörűek és elegánsan rózsaszínek és már több városban is elérhetőek, nem csak Bécsben, a katedrális mellett.