Magamról

Saját fotó
Kedves olvasó, ha erre jársz, tudd, hogy minden sort és fotót az életigenlés alkotott, hogy mindig van remény, merj váltani, akár munkát, országot, párt. Ne félj, magadnak mindig ott maradsz Te. Sose vagy egyedül, mindig van kiben bíznod. Akkor meg mi baj történhet. Utazz, szeress, egyél jókat,igyál finom italokat, aztán a többi jön magától.

2011. április 25., hétfő

masodik

Malaganal tartottam a mulkor. Nagyon szep varos. Nem is kicsi. Kár, hogy mi nem sokat lattunk belole a szép idö miatt...(Egesz utazasunk ideje alatt esett) De mindenkinek tényleg csak ajanlani tudom.
A szallasunk is rendes es tiszta, itt is segitokesz recepciossal.
Sajnos már másnap tovabb kellett mennunk. Még délelott setaltunk egy kört a városban, meg a tengerparton. Ettunk egy kis tapast, aztan irányt vettünk Cordoba felé.
Az ottani szallasunk is egy hostel volt. Egy nagyon szép régi haz, belso kertel, kirakva kis szines csempékkel, mint ahogy arra divat, na meg régi kepekkel a városrol es sok viraggal. Ami nem volt annyira kellemes, hogy a nem is tudom hány,  talan 10szobára,2 furdoszoba jutott.
Itt két éjszakat toltottunk. Probaltuk bejarni a belvárost, de most is végig szakadt az eső, szoval nem volt tul könnyü dolgunk.
Addig mentünk, amig  teljesen börig áztunk, megszáritottuk a ruhánkat és mentünk még egy kört.
A következő szállás Sevillaban vart. Ez volt a legjobb, hotel saját fürdővel meg tv-vel. Persze esett az eső végig és itt volt a legnehezebb rávenni magunkat a turára. Pedig akadt pár olyan hely, hogy tátvamaradt a szánk.
 Bika a hegyteton. Az elsonek borzasztoan megorultem. Foleg,hogy idoben elo tudtam kapni a fenykepezot is. Par ora buszozas utan ra kellett jonnunk, hogy majd minden domb tetejen ott figyelt egy jol fejlett vasbika...
  
Sevilla után La Linea következett. Ez a kisváros szomszédos Gibraltarral. Nincs is igazi határ. Csak átsétálnak az emberek, az őrök, meg bolintanak egyet. 4 óra volt az út busszal, de mégis ezt választottuk, mert a vonat háromszor ennyibe kerül. Ugyhogy ezzel a kis buszozással el is telt a nap fele.
Este értünk a szállásra. Szép tiszta volt, csak nagyon hideg.
Igaz, hogy késö erkeztunk, de mégis átsétáltunk kicsit Gibraltarba, ha már a majmokra a rockon nem is maradt idönk. Csak kerestünk egy angol pubot és megvacsoraztunk, meg elsörözgettünk aztán vége is lett a napnak.
Reggel csak indultunk a reptérre es mire észbekaptunk, már Londonban Peti laptopjaval(amit szerencsére némi pénz ellenébe megöriztek ) vonatoztunk is hazafelé.

2011. április 16., szombat

elso

Ezen a napon se tortent semmi rendkivuli. Peti mar koran elment a mosogepeket intezni. En meg tanulgattam, olvasgattam kicsit.Yukie nagyon busy volt ma is ketten voltak nala masszazson.
Ilyenkor meg is szokta ebedeltetni a szerencseseket. Ugyhogy ma is ott diskuraltak fel napot a konyhaba valami columbiai csajjal.
Tegnap Petitol kaptam egy cserep viragot. Szép lila viragai vannak. Nem tudom,meddig birja nalunk, egy parat mar elinteztunk.
Tegnap volt nalam egy sri lankai kiscsaj, hogy felkeszitsen a vizsgara. Holnap is jon. Ennel jobb hétvégém már csak a vizsga heteben lesz, ugy erzem:S
Inkabb irok a Spanyol kirandulasunkrol, mert az egy kicsit erdekesebb volt.

Hajnalok hajnalan szallt fel a gépunk, ugyhogy taxival kellett kimennunk, ha nem akartunk a repteren ejszakazni. Peti talalt egy magyar taxist, aki bevallalta a korankelest. Egesz uton be nem allt a szaja.
A repulo ut izgalmas volt, mert eros szel fujt. Az elottunk ulo kisfiu osszehanyta magat, a mellettunk ulo csaj, meg a kendojebe kapaszkodott. Páran nevetgeltek. Nekik sikerult időben berugni valoszinű.
A gepünk Gibraltarra ment, de a pilota nem tudta lerakni az eros szél miatt és inkább atrepult Malagara. Neki 15 percet vett igenybe, nekunk masfél orat visszakeveredni...

De azért megtettuk, mert azt hittuk, hogy ott fog varni a bérelt autonk. Csak, hogy olyan magas depositot kertek erte, hogy inkabb visszabuszoztunk Malagara. Mert ott volt az elso szallasunk, ahova a 11 oras erkezes helyett este hétre mar oda is ertunk.
Mondanom se kell, végig szemerkélt az eso es hideg volt, mi meg gyakorlatilag csak nyari ruhakat vittunk.

A hostel nagyon baratsagos, csak hideg, egy segitokesz recepcios lánnyal. Adott térképet, elmagyarazta, hogy jutunk be a belvarosba. Tusolo a folyoso végén.

Be is sétáltunk, hogy keressunk helyet megvacsorazni.Élő zene volt a kocsmaban es flamenco tancos. Már a végére ertünk oda, ami azért jo, mert felarat kell fizeti a vacsoraért, ha akkor megy az ember, amikor program van.


A látvány konyhaval szembe le is telepedtunk. Finom volt minden,  csak a pincérlanyok nem beszeltek angolul,ezért egy pohar bor helyett, egy üveggel hoztak ki nekunk. De sebaj,az is elfogyott:)
Aztán még egy uveg borral visszasétaltunk a hostelbe, ha már se tv se a laptopunk nem volt nalunk,mert ott felejtettuk a reptéren...Eléggé megilyetunk. Petinek minden munkaval kapcsolatos dolga rajta volt. Meg egyebként se szivesen kezdtuk volna a kirandulas utani első napot laptop vásárlassal.